Miért? Könnyed megélhetés? Nagy szexuális étvágy? Szükség vagy a könnyebb út?
Amikor azt a feladatot választottam, hogy írok erről a kényes témáról, azt gondoltam, hogy a legtényszerűbb, ha megkérdezek olyan lányokat, akik ebből élnek. A neten keresgéltem, 8 lánnyal beszéltem telefonon. Négyen nem voltak diákok, csak úgymond vágykeltőként szerepelt hirdetésükben ez az opció. Négyen Budapest legnagyobb és leghírnevesebb egyetemeire jártak,(ELTE, BME, Corvinus). Ketten egyáltalán nem akartak nyilatkozni, egy lány azt mondta, neki mindegy, hogy beszélgetünk vagy szexelünk, de 15 ezer Ft. (Egyiket sem tettük) Beszélgetőpartnerem is csak úgy vállalta, ha teljesen anonim maradhat. A neve, a szak, amit tanul, kitaláció. Mindennemű egyezés a véletlen műve.
Számítások szerint egy egyetemistának, főiskolásnak havi 70-80 ezer forintra van szüksége a megélhetéshez, költségtérítéses képzésnél ez az összeg természetesen sokkal több.
A prostitúció okai Tábori Kornél és Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest című tanulmánya szerint: a nyomor, a megcsalatottság, a kitaszítottság, valamint a kényszer, hogy a családról gondoskodni kell. A szex iránti vágy egyáltalán nem játszik szerepet.
Eva Clouet francia szociológushallgató szerint a diáklányok a kilátástalan anyagi helyzet, a védett családi burokból való kitörési kényszer vagy szerelmi csalódás miatt lépnek a prostitúció lélekölő útjára.
A Magyar Köztársaság törvényei szerint mindenki prostituáltnak számít, aki anyagi ellenszolgáltatásért cserébe szexuális szolgáltatást nyújt. Ha szerelmes az illetőbe, akkor is. Egy titkárnő, ha lefekszik a főnökével és hirtelen fizetésemelést vagy szabadnapot kap, prostituált.
Nincs statisztika arról, hogy hány prostituáltnak van felsőfokú végzettsége.
A tözsdeforum.hu-nak az egyik diákszövetkezet vezetője azt nyilatkozta, hogy mindig lehet diákmunkát találni. „Mindez pedig arra mutat rá: az, hogy melyik diák mit vállal el, csak hogy 20 ezer forintért ne húsz, hanem mindössze egy órát kelljen dolgoznia, pusztán egyéni ízlés és erkölcs kérdése.“ Nos, az index.hu szerint a diákmunkák száma 40%-al csökkent a válság óta. A beszélgető partneremet elkísértem Budapest összes diákmunka-közvetítőjéhez, semmilyen munkát nem tudtak ajánlani neki.
Csilla
19 éves vagyok, apum nyugdíjas, beteg, anyum napi 6 órában takarít, és most kiégett a házunk is, gondolhatod, mennyi pénzünk van. Semmi munka nincs, azt terveztem, hogy a nyáron dolgozom, és a pénzből fedezem a sulit, de semmi állás nincs. Élelmiszerboltban szerettem volna elhelyezkedni, azt mondták, nem vehetnek fel, mert nincs kereskedelmi végzettségem. Pincérállást nem kaptam, tapasztalat híján. Diákmunka sincs. Éppen a neten kerestem valami lehetőséget, ekkor olvastam arról, hogy szexuális szolgáltatás fejében anyagi támogatást biztosítanak... Eddig öt ügyfelem volt. Összesen 100 ezer forintot kerestem. Hidd el, nem élveztem, de semmilyen más megoldást nem találtam. Persze én is inkább lennék akár takarítónő is. Erkölcsileg? Ne hülyéskedj, életemben összesen 8 férfival voltam, van olyan évfolyamtársnőm, aki ennél akár kétszer többel is, csak nem kapott pénzt érte...Suli mellett pedig szintúgy nem tudok majd dolgozni, mert muszáj bejárni. Van jelenléti ív. Egyszerűen ilyen rugalmas állás sincs. Ha elmennék valami gyárba, abba kéne hagynom a sulit, soha nem tudnék kitörni, örökké munkás maradnék, miközben kémia versenyeket nyertem. De ebben semmi különleges nincs, nagyon sokan csinálják ezt. A neten ismerkednek, alakulnak ki a kapcsolatok. Valaki kimegy a nyárra külföldre, főleg Olaszországba, Spanyolországba. Valaki masszázsszalonban dolgozik, ott csak masszírozás van, a prostitúció miatt kirúgnak, vannak beépített ügyfelek, akik ajánlatot tesznek, ha elfogadják, kirúgják őket. Legalábbis így mesélte egy lány, aki egyetemre jár. Én húszezret kérek és mindent megcsinálok egy órán keresztül, kivéve a csókolózást. Eddig minden ügyfelem szimpatikus volt. 28-tól 65 évesig. A 65 évessel csak kártyáztam, mert cukorbeteg volt. Csak fiatal társaságra vágyott és volt pénze. Felmegyek hozzájuk, hozzánk ugye nem jöhetnek, ha anya megtudná, megőrülne...Volt pasim, de elutazott egy munka miatt, nem szakítottunk végül is, csak nagyon ritkán találkozunk, csak telefon, meg mail. Senki sem tudja a környezetemben, nagyon ciki lenne, ha kiderülne. Nem járok bulizni, utoljára 16 évesen voltam, a ZP-ben. Nem dohányzom, nem kábítószerezem; receptekre, a ház rendbetételére, - amikor elkezdtem - már ételre kellett a pénz. Moziba se járok. Az ügyfelekkel délelőtt találkozom, amikor anyu dolgozik. Van két hörcsögöm, cicák, szeretek kirándulni, ezt szoktam csinálni. Meg persze tanulok, ezerrel. A végzetségemmel nagyon jól el lehet helyezkedni, még manapság is, a világválság közepén, ezért sem akarom abbahagyni, még egy évem van hátra. Nem tudom, hogy vállalok-e valakit. Mindig csak akkor csináltam, ha valami baj történt, az meg persze mindig volt. Nagyon pechesek vagyunk, de tényleg. A házunk is úgy égett meg, hogy belecsapott a villám. Hát már szinte vicces. A biztosító persze nem fizet. Szóval, ilyenek történnek. Agyrém, nem? Köszi a kávét.
