O Uram, ki vagyok én, hogy felőled
gondolkodjam,
Ki vagyok én, hogy létezésed kétségbe
vonjam?
Mert lám, ha magam köré nézek, minden
harmatcseppben megláthatlak Téged!
A Te kezed munkája a füvek növése, a
madarak röpte,
Te hagytad mindezt minekünk örökbe.
Köszönöm Istenem, hogy igy tudok látni,
a vizesés zugásában Téged megtalálni.
Vezessen Uram a Te kezed engem, hogy ha
elszámolni kell majd,
Csak jót találj bennem.
2009.09.14. 08:47
Reggeli imádság
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://100legszegenyebb.blog.hu/api/trackback/id/tr791380488
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.