Ma Edelénybe kellett volna utaznom, ahol ismeretlen ismerősökkel közösen és békésen és okosan és jószagúan a polgármesteri hivatalban dolgozó polgármesternek el kellett volna mondani, hogy nem túl életszerű mikor azt állítja, hogy várandós cigány asszonyok gumikalapáccsal csapkodják a pocijukat annak reményében, hogy majd kerge gyermekük születik és ez által magasabb összegű családi pótlékra tarthatnak igényt (http://www.dalit.hu/divatta-lett-a-rasszista-hangulatkeltes-az-allami-vezetok-koreben-borsodban/).

Nem jutottam el Edelénybe. Ahogy a múlt szombati meleg felvonulást is lekéstem a párommal. Nem vagyok túl jól emiatt. A békés demonstrációkról rendszerint lekéső muki. Persze bíztatgathatom magam, hogy majd a következő hasonló békés megmozdulást ki nem hagyom. Minden okom megvan rá, hogy el is higgyem. Lesz következő. Mindig van valami, ami/amik/aki/akik miatt ki lehet fejezni, hogy ejnyebejnye.

Ma Pannon példakép lett Derdák Tibor, a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója. A PR-on túl közel 30 évnyi küzdelem /minden lehetséges fórumon/: el a kezekkel a szegényeimtől. Ő lenne Derdák Tibor. Persze sokkal több Ő ennél.

A nap süt, a mentők szirénáznak. Minden a megszokott mederben. Sin City....